A legszélesebb körben alkalmazott génmódosítások
A GMO mentesség zászlóvivője
Mi a GMO?
Az eltűnt gyapotmag
Rövidítések
FŐMENÜ
Leginkább termesztett GM növények
Kérdőív
Kié a repce?
GMO-k még segélyként sem
Irodalomjegyzék
Aranyrizs
Veszélyben a kukorica!
Jelöletlen GMO-k
Engedélyezés az Unióban
Kedves Látogató!
A GMO-kkal kapcsolatban rengeteg mítosz, tévhit és pletyka kering mind az emberek között, mind a médiában. Online ismeretterjesztőnk megtörtént eseteken keresztül mutatja be a GMO-k egészségügyi, környezeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásait. Az aláhúzott címekre kattintva igaz történeteket olvashatsz, melyek segítenek megérteni a mezőgazdasági géntechnológia sokrétű és összetett hatásait. A fehér buborékok mögött pedig további apró érdekességekre lelsz.
A téma szerteágazó, így ezzel az egy kiadvánnyal nem célunk teljes körű és mindenre kiterjedő tájékoztatást adni. A honlapot gondolatébresztőnek, vitaindítónak szántuk, ezért olyan eseteket mutatunk be, melyek tanulsággal szolgálhatnak a GMO-kkal kapcsolatban és rámutatnak globalizált világunk összetettségére.
Szakértői csapatunk fontosnak tartja az elővigyázatosság elvét (Európa), valamint azt, hogy minden egyes új technológia bevezetése előtt széleskörű kutatásokat kell végezni a hosszú távú hatások kivizsgálására. Kiadványunk is e szellemben készült.
Fontos: Az itt leírt információk a géntechnológia mezőgazdasági célú felhasználására irányulnak. A géntechnológia egészségügyi és ipari felhasználása külön terület, azzal nem foglalkozunk.
Nem értesz egyet? Kérdésed van? Örömmel fogadjuk észrevételeidet a (gmo(kukac)vm.gov.hu) e-mail címen!
Jó böngészést!
Őserdő helyett szójaföldek
Hogyan jelölik az EU-ban a GMO-mentes termékeket?
Az Európai Unióban eddig három ország tette lehetővé a GMO-mentes logó használatát.
Vissza a térképre X
német
osztrák
francia
CSEHORSZÁG: A zöldszemű patkány
2009-ben a Csehországban egy nőstény GM patkány kiszabadult egy kísérleti laborból. 2011-ben azonban már 50 példányt találtak belőle szabadon, cáfolva azt a gyakran hangoztatott állítást, hogy a kísérleti állatok a szabadban elpusztulnak, de még ha túl is élnek, nem tudnak elszaporodni. Úgy lehet megkülönböztetni ezt az állatot vadon élő társaitól, hogy a szeme zölden világít és a farka és a végtagjai UV fényben is láthatóak. A kutatók számára a sikeres génmódosítás tényét jelzik e megkülönböztető tulajdonságok. Mit éreznél, ha Te is találkoznál egy ilyen patkánnyal? Szerinted ez természetes?
KÍNA: 100%-os ellenőrzés
2006-ban Kínából származó engedély nélküli GM rizst találtak Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Németországban. Ez 2010-ben megismétlődött, azaz újabb nem engedélyezett GM rizs nyomait találták. Mivel az EU-ban nincsenek engedélyezve GM rizs termékek, így az EU sürgősségi intézkedéseket vezetett be, azaz az összes Kínából származó rizs terméket a mai napig be kell vizsgálni. Az EU rizsszükségletének 40 %-a behozatalból származik. El tudjátok képzelni, hogy egy ilyen mértékű ellenőrzés mennyi pénzbe kerül? Ebben az esetben (is) egy nem engedélyezett termékről van szó, azaz az egészségügyi és környezeti hatásokat még nem is sejthetjük.
KENYA: Kormányzati tiltás
2012 novemberétől Kenya is elutasítja GMO-k importját, a kabinet nyilatkozata szerint ugyanis hiányoznak a megfelelő kísérletek és a tudományos bizonyosság, hogy a GMO-t tartalmazó élelmiszerek biztonságosak.
DÉL-KOREA: Elszabadult GMO-k
2013-ban nagy mennyiségű vadon termő GM kukoricát, repcét, gyapotot és szóját találtak Dél-Koreában, annak ellenére, hogy az országban tilos a GMO termesztés. Az elszabadult GM növények elsősorban a szállítási útvonalak mentén fordultak elő. Más GMO-mentes országokban is előfordult hasonló szennyezés. (Mexikó) (Svájc)
PERU: A közösség ereje
2012 novemberében Peru 10 évre betiltotta a GMO-k termesztését. Mindez a cusco-i Parque de la Papa-beli gazdáknak köszönhető, akik egy 6000 fős közösségként együttesen léptek fel, hogy megvédjék a saját megélhetésüket biztosító helyi kukorica és burgonya fajtáikat.
Iowa: Szuperbogár és szupergyom
Azokon a területeken, ahol már évek óta termesztenek GM növényeket, fokozatosan kialakultak a GM növénnyel együtt használt, azaz a korábban használtaknál sokkal erősebb gyomirtószernek is ellenálló, ún. szupergyomok (USA: térkép a gyomokkal) és a GM növény által termelt rovarirtó sejtméregnek immáron ellenálló rovarok, az ún. szuperbogarak (Irodalomjegyzék: Gassmann et al. 2012). Emiatt egyre többféle és egyre erősebb, veszélyesebb gyom- és rovarirtószert kell használni egyre nagyobb mennyiségben a GM növények termesztéséhez, elszennyezve a vizeket és a talajt, növelve a természetbe kikerülő és a táplálékban előforduló szermaradvány mennyiségét, amely ott jelentős környezeti károkat, sőt akár előre nem látható egészségügyi problémákat okozhat.
USA, OREGON: A kisérleti parcellákból elszabadult GM búza
2013 tavaszán Oregonban GM búzát talált egy farmer a földjén. GM búzát sehol a világon nem szabad termeszteni, ráadásul a kísérletezés is már 2006-ban lezárult. A történtek hatására Japán és Dél-Korea nem engedi be az USA-ból származó búzát, mely óriási gazdasági kárt okoz az amerikai búzatermesztőknek. Képzeld el, ha mindez a magyar búzatermesztőkkel történt volna meg! Sajnos minden elővigyázatosság ellenére számolnunk kell azzal, hogy a GM növények olyan helyeken, olyan országokban is felbukkanhatnak, ahol sosem ültették őket. Ráadásul mivel még sehol a világon nem engedélyezték ezeket, ezért még az egészségügyi és környezeti hatásait sem ismerjük. Látogass el (Svájcba) , vagy (Koreába) , vagy (Mexikóba).
SVÁJC: GM repce a sínek mellett
Svájcban GM repcét találtak a vonatsínek mellett azokon az útvonalakon, ahol gyakran szállítanak GM repce vetőmagot, annak ellenére, hogy Svájc 2008-ban népszavazáson szavazta meg az ország GMO-mentességét, és annak Alkotmányba foglalását. 2013 márciusában a svájci parlament meghosszabbította a moratóriumot. A vasúti sínek menti GM repce jelenléte azért is súlyos probléma, mert a repce géncentruma Európa. Miért baj, ha egy GM növény magja a géncentrumban kerül ki szabadon a természetbe? Látogass el Mexikóba, és nézd meg mi történt ott a kukoricával! (Mexikó).
Vissza a mexikói történetre!
SPANYOLORSZÁG: Az együtt-termesztés problémái
Spanyolország volt az első uniós ország, ahol 1998-ban elkezdték a GM kukoricát termeszteni. A spanyol kormány az együtt-termesztés jogszabályi hátterét csak évekkel a termesztés beindulása után alakította ki. (Mexikó) Az elmúlt 16 év együtt-termesztési tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy ahol teret nyert a GM kukorica, onnan kiszorult a bio-kukorica.
Miért? Elsősorban azért, mert a spanyol szabályozás, végrehajtás és ellenőrzés nem tudta megakadályozni a hagyományos fajták GM-mel történő beszennyeződését. Ennek következtében a helyi bio-sertés tenyésztők nem tudnak helyben takarmányt venni és így csökken a bio-ágazat ellátásának biztonsága.
Spanyolországban az együtt-termesztés eredményeképpen egyértelműen a biogazdálkodás járt rosszul.
ÁZSIA: Aranyrizs a GMO-kkal szembeni ellenállás megtörésére
Ésszerűség helyett technológia
Az Aranyrizs egy nemzetközi kutatócsoport által kifejlesztett GM rizs, amelynek a hagyományos rizsnél magasabb a béta-karotin, ezáltal az A-vitamin előanyag tartalma. Az Aranyrizs jelenleg a fejlesztés fázisában van, a Fülöp-szigeteken zajlanak a szabadföldi kísérletek, de ez a GMO még sehol a világon nem kapott termesztési engedélyt.
Afrikában és Ázsiában több millió kisgyermek szenved A-vitamin hiányban, mely az immunrendszer gyengeségét, látászavart, legsúlyosabb esetben akár vakságot is okozhat. Az immunrendszer gyengesége kisgyermekeknél súlyos fertőzésekhez, hasmenéshez, kiszáradáshoz, akár halálhoz is vezethet.
14 dkgrizs
naponta?
Miért találták ki?
Megoldás lehet-e az Aranyrizs az A-vitamin hiányra?
Míg az anyatejben elegendő A-vitamin van, a hozzátáplálás megkezdésekor az A-vitamin bevitel megfelelő ételek hiányában csökkenni kezd, és kialakul az A-vitamin hiány. Az Aranyrizsből a kutatás szerint 14 dkg-ot kell megfőzni és megenni naponta, hogy biztosítsa a szükséges napi A-vitamin előanyagát. Ez a mennyiség azonban jóval több, mint egy felnőtt ember számára készült főétel körete, azaz lényegesen több, mint amennyit egy kisbaba, vagy akár kisgyermek egész nap eszik. Egy szál sárgarépában lényegesen több A-vitamin előanyag van, mint az ugyanakkora tömegű Aranyrizsben.
Ráadásul az A-vitamin előanyag felszívódásához zsírra is szükség van. Ha az étel nem tartalmaz elegendő zsírt (például mert csak vízben főzték a rizst, vagy kásának készítették el), akkor az A-vitamin előanyaga nem fog felszívódni, hiszen maga a rizs nem tartalmaz ehhez szükséges mennyiségű zsírt. Az A-vitaminná alakításhoz továbbá fehérjére is szükség van, és az éhező kisgyermekek táplálékából ez is gyakran hiányzik.
Tehát az éhező vagy alultáplált gyermekek szervezete az A-vitamin előanyagát nem tudja A-vitaminná alakítani, így számukra nem nyújt segítséget az Aranyrizs, előbb a megfelelő mennyiségű és minőségű állati fehérjével, zsírral történő ellátásukat kellene megoldani.
14 dkgrizs
naponta?
Az Aranyrizs jelenleg nincs forgalomban. Nem is végeztek vele állatkísérleteket arra vonatkozóan, hogy biztonságos-e a fogyasztása, vagy, hogy táplálkozási szempontból egyenértékű-e a hagyományos rizzsel.
Ennek ellenére az Aranyrizzsel elvégeztek egy olyan kísérletet, melynek keretében 6-8 éves gyerekeknek adták (Irodalomjegyzék: Tang et al. 2012) a szüleik tudta nélkül úgy, hogy előtte sem állatokon, sem felnőtteken ezt a rizsfajtát nem próbálták ki. (A kísérletben az A-vitamin felszívódását mérték.) Ez az etikátlan kísérlet óriási nemzetközi felháborodást váltott ki.
Biztonságos étel az Aranyrizs?
Hogyan lehet a tápanyaghiányt kezelni?
Az eddigi tapasztalatok alapján az oktatás, képzés, tanácsadás, a közösség bevonásával és aktív részvételével zajló kis-közösségi mezőgazdasági programok, a bio-intenzív (a biogazdálkodás egy formája) gazdálkodás, a termesztett növények változatosságának növelése, a hatékony, a tápértéket megőrző főzési és tartósítási módszerek elterjesztése képes biztosítani az elegendő mennyiségű és minőségű élelmiszert egész évben. Ezzel hosszú távon meg lehet előzni nem csak az A-vitamin hiányt, de általában segíteni lehet a hiánybetegségeken és az alultápláltságon.
Nagy sikerekkel zajlik a FAO-nak a háztáji kertészkedést előmozdító programja, melynek keretében a védőnői látogatásokhoz kapcsolódóan kertészkedési és táplálkozási ismereteket is átadnak az édesanyáknak. A program-koordinátorok bemutató-kerteket is létrehoztak, ahol a közösség bevonásával nevelnek palántákat és termesztenek vetőmagokat a közösség számára. A program hatására a táplálkozással és az A-vitamin fontosságával kapcsolatos ismeretek elterjedtek még azok körében is, akik nem vettek részt a programban. Csökkent a csecsemőhalandóság, javult a tápanyagbevitel és megszűntek a hiánybetegségek.
Miért találták ki?
2004-ben Angolában és Szudánban, ahol polgárháború miatt akadozott a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-ellátás, a súlyos éhezés megismétlődött. Ezek az országok is csak őrölve fogadták el a segélyt, ha az GM kukoricát tartalmazott.
Egyes szakértők szerint az éhínséget nem az élelmiszerhiány, hanem a rendelkezésre álló táplálék rossz elosztása okozza. Az afrikai országok többségében, így Zambiában is kis családi gazdaságok termelik meg az alapvető élelmiszerek jelentős részét. A kereskedelmi korlátok lebontása és az iparosodott országokban jellemző mezőgazdasági támogatások miatt olcsó élelmiszer árasztja el Afrikát. Így a helyi termékek nem tudnak versenyképesek maradni. Mindezt tetézi, hogy a nyugati kormányok által finanszírozott többmilliárd dolláros segély-programok rendszeresen és nagy tömegben ingyenes vagy nagyon olcsó élelmiszerrel, ruházattal és egyéb termékekkel látják el az afrikai országokat, miközben a segély-programba ölt pénz jelentős része a mezőgazdasági órásvállalatokhoz, valamint a segélyprogramokat intéző bürokratikus szervezetekhez vándorol.
Szerinted a rendszeres élelmiszerhiány megoldja vagy súlyosbítja az afrikai országok helyzetét?
Mi történt Zambiában miután visszautasították a GM-élelmiszersegélyt?
Mivel az élelmiszerhiány csak az ország déli részén jelentkezett, északról vittek élelmiszert a déli területekre. A következő évben a jó termés és elosztás eredményeként Zambiában már jelentős élelmiszerfelesleg keletkezett. Ez is rávilágít arra, hogy nem a GMO-k jelentik a megoldást az éhínségre.
ZAMBIA: GMO-k még segélyként sem!
2002-ben egyes dél-afrikai országokban, például Angolában, Zambiában, Zimbabwéban, Malawiban, Mozambikban, Lesothóban és Szváziföldön több helyen szórványosan élelmiszerhiány alakult ki. Az élelmiszerhiánynak több oka volt, részben a szárazsággal, részben az elosztási problémákkal lehetett magyarázni. Ezen országok közül többen nem fogadtak el olyan élelmiszersegélyt, amely GM növények magjait még termőképes formában tartalmazta. Zimbabwéba, Malawiba, Mozambique-ba és Lesothóba csak őrölt formában (drágább, és a szavatossági időt is csökkenti) érkezhetett a GM-kukorica az USA-ból, míg Zambia egyáltalán nem fogadott el az USA-ból GM-kukoricát tartalmazó élelmiszersegélyt. Az USA-ban ugyanis nem kell jelölni a GM termékeket, így az ember nem tudja, hogy valójában mit is vesz a boltokban és mit is eszik. (USA) A fentebb felsorolt afrikai országok ezt a rizikót nem vállalták be, nem akarták, hogy a helyi fajtáikat beszennyezze az USA-ból érkező valószínűleg GM vetőmag. E döntésük miatt ezek az országok óriási mértékű nemzetközi nyomás alá kerültek és számos nyugati közvélemény-formáló erő kritizálta az érintett afrikai kormányokat. A végeredmény azonban elgondolkoztató. Olvasd el az utolsó kérdésre adott választ! Azaz mi is történt Zambiában?
Szerinted igaza volt Zambiának?
Szerinted joga van-e egy éhezéssel sújtott országnak eldönteni, hogy mi legyen az élelmiszersegélyben?
Szerinted a rendszeres élelmiszerhiány megoldja vagy súlyosbítja az afrikai országok helyzetét?
Mi történt Zambiában miután visszautasították a GM-élelmiszersegélyt?
Szerinted a rendszeres élelmiszerhiány megoldja vagy súlyosbítja az afrikai országok helyzetét?
Le lehet-e szabadalmi joggal védeni élőlényeket és azok utódait?
Azonos súlyú tett-e egy biotechnológiai „találmánnyal” és egy műszaki találmánnyal való visszaélés?
Van-e a szabadalom tulajdonosának joga a valaki más által nemesített vetőmag után szabadalmi díjat kérni, ha abba véletlenszerűen és kivédhetetlenül kerül át a tulajdonában lévő szabadalmaztatott gén(szekvencia) (ebben az esetben a Monsantonak a Schmeiser család által generációkon át nemesített repcéje) után?
Az eset számos morális kérdést vet fel!
KANADA: Kié a repce?
A kanadai Brunoban (Saskatchewan tartomány) élő Percy Schmeiser évtizedek óta repcét nemesített és termesztett a birtokán. 1997-ben Schmeiser a glifozátra (minden növényt elpusztító gyomirtószer) ellenálló repcét talált a földjén, amikor bizonyos helyeken, a nagyfeszültségű vezetékek oszlopai körül és az út mentén glifozáttal irtotta a növényzetet. Észrevette, hogy egy-egy repce ennek ellenére életben maradt. Ekkor kísérletképpen 3-4 hektárnyi repcét permetezett le glifozáttal és azt tapasztalta, hogy a repce 60%-a túlélte a kezelést. Akkoriban sokan használták a környéken a Monsanto által kifejlesztett RoundupReady (RR®) repcét, így könnyen előfordulhatott, hogy a pollenszóródás idején a GM repce beporozta Schmeiser nem GM repcéjét, amely így GM-mé vált. Az az a valószínűbb, hogy a szél a GM magokat átfújta Schmeiser földjére. Schmeiser betakarította a lepermetezett parcellán a repcéjét. A magokat félretette és a következő évben 1000 hektáron elvetette. A Monsanto megtudta, hogy Schmeiser a cég által szabadalmaztatott glifozát-ellenálló repcét termeszt. Megkeresték, hogy írja alá a Monsanto licensz-szerződését, ám ezt Schmeiser megtagadta arra hivatkozva, hogy a GM repce 1997-ben véletlenül került a földjére, így az ebből származó vetőmag az ő tulajdona, amivel azt tesz, amit akar.
A repce géncentruma Európa, ezért is lenne veszélyes, ha Európában engedélyeznék a GM repce termesztését. Olvass a GMO-k európai engedélyezéséről. (Svajc) (EU) Nem tudod mi a géncentrum? (Olvasd el a mexikói kukoricáról szóló történetünket, és megtudod.)
Az ügy bíróság elé került és a tárgyalás arról szólt, hogy Schmeiser a birtokára véletlenszerűen került vetőmagokat jogosan vagy jogtalanul használta fel, azaz visszaélt-e a Monsanto szabadalmi jogával. Schmeisert a bíróság elmarasztalta a szabadalmi joggal való visszaélés miatt kétszer fellebbezett, sikertelenül. Jogorvoslati lehetőségeit ezzel kimerítette.
A döntés azonban salamoninak tekinthető, mivel Schmeisernek nem kellett kártérítést fizetnie a Monsantonak, mivel nem realizált profitot a megtermelt repcéből.
Az ítéletben a bíróság kimondta, hogy a biotechnológiai szabadalmi jog morális kérdéseit a törvényhozásnak kell rendeznie és a jelen bírósági ítélet csupán alkalmazza a szabadalmi jogi törvényt. Ily módon egy biotechnológiai „találmánnyal” való visszaélés azonos súlyú tett, mint egy műszaki találmánnyal való visszaélés.
Tudod, hogy hol van a repce géncentruma?
A bírósági tárgyalás
80%
a) Számos kétely merült fel a biotechnológia ipar által előállított élelmiszerek biztonságát illetően. Egyes kutatások bizonyították, hogy a GMO-val etetett patkányok fiatalabban lettek rákosak, mint azok, amelyek GMO-mentes takarmányt kaptak (Irodalomjegyzék: Séralini et al. 2012), míg a GMO-val etetett sertések súlyos gyomorhurutban szenvedtek, szemben a GMO-mentes takarmányon tartott sertésekkel (Irodalomjegyzék: Carman et al. 2013).
b) Az élelmiszerárak rengeteg tényezőtől függenek, mint az időjárás, a tőzsde, az üzemanyagárak, de függnek a termesztés helyétől, az adókörnyezettől, a termesztési technológiától, a betervezett profit nagyságától, valamint a termesztés helye és az eladási pont közötti távolságtól, stb. Ezek közül az élelmiszer-előállítás és forgalmazás szabályainak követése és az ebből adódó jelölési kötelezettség (ide tartozik a GMO-k jelölése is) csak egy a sok közül. Ha összehasonlítjuk az élelmiszerárakat az USA-ban és Európában, azt látjuk, hogy az ár nem a GMO - tartalom jelölésével függ össze: a jó minőségű, megbízható forrásból származó, legális, ellenőrzött élelmiszerek mindkét helyen drágábbak, míg a gyenge minőségű, alacsony tápértékű, tömegtermeléssel gyártott cukros, zsíros élelmiszerek olcsóbbak.
c) Tény: ha külön kellene választani a GMO-s és a GMO-mentes alapanyagokat, az anyagi és adminisztrációs teherrel is járna. Ugyanakkor a fogyasztónak joga van tudni, hogy mit eszik és ezt a jogát nem írhatják felül a vállalkozások érdekei. Más jelölési kötelezettségek is vannak, a gyártó köteles például az energia tartalom, a tápanyag-összetétel és az élelmiszerben található allergén-anyag tartalom jelölésére. Ez a jelölési kötelezettség sem tette tönkre a vállalkozásokat.
USA: Jelöletlen GMO-k
Az USA-ban és számos más országban nem kötelező a GMO-kat tartalmazó élelmiszerek és takarmányok jelölése. Így az ott élő emberek valójában nem is tudják, hogy pontosan mit esznek. (Az EU-ban az engedélyezett GM élelmiszereken azonban fel kell tüntetni, hogy GMO-t tartalmaznak. (EU) (Zambia)
2012-ben Kalifornia államban az elnökválasztással egy időben népszavazást kezdeményeztek számos kérdésben. A listának 37. indítványa a GM élelmiszerek jelölését tette volna kötelezővé. A szavazást agresszív kampány előzte meg, melyre mind a pro, mind a kontra oldal óriási pénzeket költött és rengeteg embert mozgósított. A kaliforniai szavazás eredménye azért is fontos, mert Kalifornia az USA gazdaságilag egyik legjelentősebb állama, és törvénykezése példaértékű más államok számára.
A kampány kezdetén a kaliforniaiak 80%-a egyetértett azzal, hogy a GMO-kat jelölni kéne az élelmiszerekben. A biotech cégek, növényvédőszer gyártók és az élelmiszergyártók egy köre (pl.: Monsanto, DuPont, Pepsi, BASF, Bayer Dow, Syngenta, Coca-Cola, Nestlé) jelentős összeget, 45 millió dollárt költött az ellenkampányra. A zöldek mindössze 9 milliót tudtak a kampányra összeszedni, és ez a különbség döntőnek bizonyult a szavazáskor. A biotech lobbi az alábbi állításokkal győzte végül meg a szavazókat:
a) A biotechnológia ipar által előállított élelmiszerek biztonságosak.
b) A GMO-k jelölése az élelmiszeren óriási mértékben megnövelné az élelmiszerárakat.
c) Az élelmiszereken a bennük előforduló GMO-k jelölése elviselhetetlen anyagi és adminisztrációs terhet jelentene a gazdálkodóknak.
Nézd meg a folyamatosan aktualizált térképet angolul!
Tudod-e, hogy miért tévesek ezek az állítások?
Nézd meg a térképet magyarul!
Mi lett a szavazás eredménye?
Tudod, hogy mely országokban kötelező a jelölés és melyekben nem?
A zöldek javaslata végül néhány százalékon bukott el: a szavazók 47%-a szavazott igennel a GMO-k jelölési kötelezettségre és 53% szavazott nemmel. Így Kaliforniában továbbra sem tudja a vásárló, hogy fogyaszt-e GMO-t, vagy sem.
70%
60%
50%
49%
48%
47%
Miért fontos a genetikai sokféleség?
Európa a repce géncentruma, ezért is probléma, ha GM repce kerül a környezetbe. További információért utazz Svájcba!
Európában milyen növénynek van géncentruma?
A GMO-k, a hagyományos növények, és a bionövények adott térségben egymás mellett folytatott termesztése. Az országok együtt-termesztési szabályokat hoznak létre, annak érdekében, hogy megakadályozzák a GM-növények ellenőrizetlen elterjedését. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy még a szigorú szabályozás ellenére sem tud a gyakorlatban az együtt-termesztés megvalósulni, így ez egy megoldatlan helyzethez vezet. (Az együttermesztés problémái spanyolországban)
A Popol Vuh (a mayák szent könyve) szerint az istenek az embert fehér és sárga kukoricából teremtették, miután a sárból és a fából nem sikerült embert alkotniuk.
Diego Riveira: Popol Vuh – A Teremtés
Tudtad?
Mit jelent az együtt termesztés?
MEXIKÓ: Veszélyben a kukorica!
Mexikó a kukorica géncentruma, azaz itt alakult ki ez a növényfaj. Ez egyben azt is jelenti, hogy itt fordul elő a legnagyobb formagazdagságban. A mexikói gazdák évszázadok óta nemesítik saját, különleges kukorica vonalaikat a megőrzött ősi vonalakból, hogy a kapott változatok minél jobban alkalmazkodjanak a helyi éghajlati és geológiai viszonyokhoz, miközben mind tápértékük, mind hozamuk fejlődik. Jelenleg több ezer kukoricafajta és változat létezik, köztük – a sárga mellett – vörös, fehér, kék, fekete, zöld, sőt, még többszínű is. A szín persze csak az egyik jelzője a genetikai változatosságnak.
(Irodalomjegyzék: Quist és Chapela 2001) A mexikói gazdasági szabályozás nem kedvez a helyi fajták piaci térnyerésének. A GM kukorica termesztése egyre nagyobb földterületeken folyik állami támogatással és erős marketing hátszéllel. Így az ősi fajták kereszteződnek a GM fajtákkal, csökkentve ezzel a kukorica genetikai változatosságát, a nemesítő anyagot GM-mé alakítva, és ezzel a jövőben gyakorlatilag lehetetlenné téve a nem GM kukorica nemesítését.
A mezőgazdaságban hasznosított növényeink genetikai sokféleségének megőrzésére úgy is tekinthetünk, mint egy biztosításra: ha a klímaváltozás, a növényeket megtámadó betegségek elterjedése vagy bármilyen más természeti katasztrófa miatt a kukorica (vagy bármelyik mezőgazdaságban hasznosított növényfajunk) veszélybe kerülne, a géncentrumban jó eséllyel találunk olyan fajtákat, amelyek kisegíthetnek minket a bajból. A különböző kukoricafajták nem csupán színükben vagy méretükben térnek el egymástól, de tápértékben és hozamban is. Vannak köztük igénytelen fajták is, melyek kis munkaerő-ráfordítással is jól teremnek.
A genetikai sokféleség megőrzésében fontos szerepe van a génbankoknak. Magyarországnak is van saját génbankja. Szeretnél többet tudni erről? Látogass el a Növényi Diverzitás Központba, amely a világ 13. legnagyobb állami mezőgazdasági génbankja. (www.nodik.hu)
A dél-amerikai GM szója helyett hagyományos magyar szóját is lehetne adni az állatoknak. Tudtad, hogy Magyarországnak 19 saját szójafajtája van? Európában Magyarország a 6. legnagyobb szójatermesztő.
Szója helyett más magas fehérje tartalmú élelmiszer is keverhető a tápba. Tudod, hogy mik ezek? Hüvelyesek (baltacim, takarmányborsó, takarmánybab, herefélék, csillagfürt, mák, stb.).
Intenzív állattartás helyett az extenzív állattartást kellene támogatni, amely nem, vagy kevésbé igényli az extrém magas fehérjetartalmú tápokat.
DÉL-AMERIKA: Őserdő helyett szójaföldek
A globalizáció árnyoldalait jól mutatja a dél-amerikai szójaföldek esete. Az Európában zajló intenzív, nagyipari állattenyésztés és a hústermelés nem létezne szója nélkül, mivel a takarmánynövények között a szója rendelkezik a legmagasabb fehérjetartalommal. A szója termesztése víz és tápanyagigényes. A szója jelentős része az amerikai kontinensről érkezik, ahol már eddig is több százezer hektár őserdő és füves legelő került kiirtásra, hogy elegendő szóját tudjanak termelni az európai állattartás számára. A kiirtott területeken, vagy az azelőtt hagyományos kisparcellás gazdálkodással művelt földeken multinacionális vállalatok és tőkeerős befektetők intenzív gazdálkodás keretében termesztetik a GM szóját. A falvak lakói munka nélkül maradtak. Ráadásul a falvak közvetlen közelében fekvő GM-szója mezőkre eddig soha nem látott mennyiségben permetezett totális (minden növényt elpusztító) gyomirtószerek hatására az ott lakók számos egészségügyi problémával kell, hogy megküzdjenek. Ezek elsősorban a bőrbetegségek, az allergia, a légúti és termékenységi problémák valamint a születési rendellenességek. A vidéken élők közül sokan a városokba menekültek, azok nyomornegyedeinek létszámát növelve.
A rendszer mérhetetlen környezeti, ökológiai és társadalmi kárt okozott és okoz. Sajnos egyelőre semmi jele annak, hogy ez a tendencia megfordulna.
Szerinted mit tehet Magyarország, hogy megtörje ezt a pusztító gazdasági láncot?
Számos tudományos cikk jelent meg a GM növények talajokra, felszíni vizekre és azok élővilágára gyakorolt hatásairól. A GM növényeket termesztő országokban a folyó vizekből számos esetben kimutatható a növények által termelt méreganyag (Bt-toxin) (Irodalomjegyzék: Tank et al. 2010), amely káros hatással lehet vízi gerinctelen fajokra. A leginkább veszélyeztetett fajok a lepkékkel közeli rokonságban álló tegzesek (Irodalomjegyzék: Chambers et al. 2010) , de káros hatásokat már kimutattak lószúnyog, ászka (Irodalomjegyzék: Jensen et al. 2010) és vizibolha (Irodalomjegyzék: Bohn et al. 2010) fajok esetében is. A leggyakrabban megfigyelt káros hatások a túlélés, a növekedés és az utódszám csökkenése. A GM növények termesztése szárazföldi gerinctelenekre, elsősorban a virágporfogyasztó lepkékre (Irodalomjegyzék: Lang & Otto 2010; Darvas & Székács 2011) jelenthet kockázatot, de negatív hatásokat feljegyeztek már csigák esetében is (Irodalomjegyzék: Kramarz et al. 2009).
Termesztenek-e a szomszédaink GMO-kat?
Milyen környezeti hatásai lehetnek egyes GM kukoricáknak?
2010-ben Magyarország beperelte az Európai Bizottságot az Amflora GM burgonya engedélyezését követően, az engedély megsemmisítését kérve. Magyarország szerint a Bizottság súlyos mérlegelési hibát követett el az engedély megadásával, valamint megsértette az elővigyázatosság elvét is. Többek között a kormány azt kifogásolta, hogy nem vizsgálták ki elég körültekintően az Amflora GM burgonyának az emberi egészségre, az állatokra, illetve a környezetre kifejtett esetleges káros hatásait. Ez a GM burgonya ugyanis olyan gént is tartalmaz, amelynek hatására bizonyos antibiotikumokkal szemben rezisztencia alakulhat ki az emberekben és az állatokban, hatástalanná téve ezt az antibiotikumot a gyógyászatban. Magyarország azt is nehezményezte, hogy az elvégzett környezettanulmányok nem vonatkoztathatóak a magyarországi termesztési területekre, valamint a környezeti kockázatértékelés során számos más hiányosság is felmerült. A perben csatlakozott hozzánk Ausztria, Lengyelország, Luxemburg és Franciaország. A bírósági ítéletet 2013 végére várjuk.
Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Ukrajna nem támogatja a GMO-k termesztését, míg Szlovákia és Románia igen.
MAGYARORSZÁG: A GMO mentesség zászlóvivője
Magyarországon mindkét uniós szinten engedélyezett GM növényre (Amflora GM burgonya, MON810 GM kukorica) vetési moratórium (tiltás) van érvényben többek között hazai tudományos kutatási eredmények alapján. Hiszen - többek között - kiderült, hogy egyes védett lepkéink lárváinak pusztulását okozza a MON810 GM kukoricában termelődő méreganyag.
Magyarország számára hamar egyértelmű vált, hogy az ország érdekeit mind egészségügyi és környezeti, mind gazdasági és társadalmi szempontból a GMO-mentesség szolgálja jobban.
Mit tesz zászlóvivőnek lenni?
Magyarországon minden számottevő politikai erő egyetért a GMO-mentességben.
Alaptörvényükben is megjelenik a GMO-mentes stratégia.
Nem támogatjuk a GMO-k termesztését.
Folyamatosan lobbizunk az Európai Unióban az ország GMO-mentességének megőrzéséért és tudományos megfontolásból a GMO-k engedélyezése ellen szavazunk.
Az Amflora GM burgonya kapcsán bepereltük az Európai bizottságot. Tudj meg többet! (Amflora per)
Csatlakoztunk az „Alpok-Adria GMO-mentes övezet” kezdeményezéshez.
Szigorúan ellenőrizzük a hazai és import vetőmagokat.
Ha illegális GM vetőmagot, vagy GM-mel szennyezett vetőmagot találunk, azonnal megsemmisítjük.
Kísérletek: magyar kutatók részt vesznek a hazai és nemzetközi GMO hatásvizsgálatokban.
Amflora-per
Az EU engedélyezési folyamatának az alapelve az elővigyázatosság elve, amely azt jelenti, hogy ha valamely új technológia bevezetése valószínűsíthetően kockázatokkal, veszélyekkel járhat, akkor a technológia alkalmazójának kell bizonyítania a technológia ártalmatlanságát. Az elv alkalmazásának az a célja, hogy kockázat esetén megelőző jellegű döntéshozatallal biztosítsa a környezet magas szintű védelmét.
Az EU-ban jelenleg csak két GM növény, a MON810 GM kukorica és az Amflora GM burgonya termesztése van engedélyezve, és Európában ezeket is csak kis területen termesztik. A MON810 GM kukorica termesztésére 9 tagállam vezetett be tagállami tiltást (Magyarország) (EU moratóriumról szóló térkép) , míg az Amflora GM burgonyára vonatkozóan 3 tagállam élt a védzáradék lehetőségével. Magyarországon mindkét növény termesztésére teljes tilalom van érvényben.
Az Amflora GM burgonyát 2 évnyi termesztés után a tulajdonos kivonta a piacról, így ezt már nem termesztik.
Milyen GMO-k termeszthetők az EU-ban?
Mi a helyzet a GMO-t tartalmazó élelmiszerekkel?
EURÓPA: GMO-k engedélyezése az Unióban
Az Európai Unió GMO szabályozása az egyik legszigorúbb a világon, ám ez nem volt mindig így. A 90-es évekig gyengébb szabályozás volt érvényben az EU-ban, mint az USA-ban. Amikor az első GM szója szállítmányok elérték Európa partjait, az Unió is észbe kapott, és gyakorlatilag betiltotta a GMO-kat. Az USA azonban hivatalos panasszal élt a WTO-nál (Kereskedelmi Világszervezet), és a nemzetközi kereskedelmi egyezmények megsértésével vádolta az EU-t. Ezért 2001-ben az Unió megalkotta a GM növények termesztésével és a kísérletezéssel kapcsolatos jogszabályi hátteret és 2003-ban a GM élelmiszer és takarmány behozatalára vonatkozó szabályozást. Így az import szigorú feltételekkel ugyan, de újraindulhatott. Annak ellenére, hogy az uniós GMO-s szabályozás a világon az egyik legszigorúbb, legtöbbször az engedélyezést megelőző kísérletek még mindig nem megfelelőek, hiányoznak az allergológiai/toxikológiai vizsgálatok, valamint a hosszú távú környezeti hatásokat vizsgáló kutatások. Az uniós engedélyezési eljárás során a tagállamok szavaznak, hogy az adott GMO forgalmazását engedélyezzék-e az egész Unió területén. Az eddigi szavazások minden esetben eredménytelennek bizonyultak, így végül az Európai Bizottság döntött az adott GMO engedélyezéséről.
Mi az Európai Unió engedélyezési folyamatának az alapelve?
A GMO-kat tartalmazó, vagy azokból előállított élelmiszerek és takarmányokkal más a helyzet, mint a vetőmaggal. Az engedélyezett GMO-t tartalmazó élelmiszerek és takarmányok forgalmazását az áruk szabad áramlásának elve védi. Azaz elvileg minden tagállamba eljuthatnak, ugyanakkor a csomagoláson kötelező jelölni, ha a termék GMO-t tartalmaz. Az uniós állampolgárok közel 70 %-a elutasítja a GMO-kat tartalmazó termékeket. Számos cég eleve garantálja, hogy az általa forgalmazott élelmiszerek nem tartalmaznak GMO-t. Így elég kicsi a valószínűsége, hogy pont ilyen termék akadjon a kezünkbe, ha hazai terméket vásárolunk. Ha biztosra akarunk menni az a legfontosabb, hogy mindig tüzetesen nézzük meg a termékek címkéjét!
A GMO-k jelölésére és szabályozására a világon különböző szabályok vonatkoznak attól függően, hogy az adott ország milyen súllyal veszi figyelembe a GMO-t tartalmazó táplálékok és takarmányok lehetséges kockázatait. (USA)
Annak hatására, hogy az Unió állampolgárainak többsége elutasítják a GMO-kat, és az Unió szigorúan ellenőrzi a táplálék és takarmány behozatalt, a vele szoros gazdasági kapcsolatban lévő országokat is inspirálja arra, hogy GMO-mentesek maradjanak. (Zambia)
Sokan összefüggést láttak az öngyilkosságok és a Bt-gyapot között. Vajon igazuk van?
India: Az eltűnt gyapotmag
Indiában 2002-ben kezdték el hivatalosan is árulni a GM gyapotot, ugyan a gyakorlatban már ezt megelőzően is vetették az országban illegálisan. Ezt az ún. Bt-gyapotot (Definíció: A legszélesebb körben alkalmazott génmódosítások) úgy módosították, hogy a növény folyamatosan minden egyes sejtjében rovarölőszert termel, így elvileg kevesebb rovarölőszert kellene a farmernek használnia a termesztés során. A Bt-gyapot vetőmag körülbelül 2-10-szer annyiba kerül, mint a hagyományos gyapotmag. A Bt-gyapot bevezetése után gazdálkodók ezrei mentek tönkre: a növények hozama egy idő után csökkent, a gazdák eladósodtak, sokan öngyilkosságot követtek el. Közben a Bt-gyapot agresszív üzletpolitikájával kiszorította a régi, bevált, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodni képes gyapotfajtákat és vetőmagjaikat.
A Bt-gyapot nem csupán abban különbözik az Indiában hagyományosan használt gyapot fajtáktól, hogy Bt-toxint (mérget) termel, hanem rengeteg más tulajdonságában is. A Bt-gyapotot arra fejlesztették ki, hogy intenzív gazdálkodással, precíz technológiával, nagy energia és víz ráfordítással, nagyüzemi méretekben termesszék. Éppen ezért alapjaiban volt elhibázott az az elképzelés, hogy a növényt az indiai gazdák a kis parcelláikon termesszék, ahol a művelés kézzel és állatokkal zajlik, és a növény vízigényét csak az időben érkező monszun tudja biztosítani, hiszen nincsenek precíz, nagy kapacitású öntözőberendezések kiépítve. Így a gazdálkodók saját anyagi helyzetükhöz képest óriási pénzeket fizettek a vetőmagért, de nem tudták az igényes növény számára a megfelelő körülményeket biztosítani. Pár év alatt a rovarokban kialakult a rezisztencia a Bt-gyapot által termelt rovarölőszerre (azaz nem hatott a kártevő rovarokra méreg), és a terméshozam azóta folyamatosan csökken. (USA: Szuperbogár és szupergyom) Összességében és hosszú-távon a Bt-gyapot nem jelentett versenyelőnyt a helyieknek, viszont jóval többe került.
Hogyan okozott társadalmi válságot a Bt-gyapot?
Az öngyilkosságokat nem lehet egyetlen okra visszavezetni. A statisztikai adatok alapján az indiai gazdálkodók öngyilkossága leginkább a súlyos eladósodottsággal van összefüggésben, melyhez adott esetben hozzájárulhatott a Bt-gyapotmagot forgalmazók kizsákmányoló és átgondolatlan üzleti modellje.
Vissza az USA történetre
Mi a GMO?
Bohn, T., Traavik, T., Primicerio, R. (2010): Demographic responses of Daphnia magna fed transgenic Bt maize. Ecotoxicology, 19: 419-430. Link
Carman, J. A., Vlieger, H. R., Ver Steeg, L. J., Sneller, V. E., Robinson, G. W., Clinch-Jones, C. A., Haynes, J. I., Edwards, J. W. (2013): A long-term toxicology study on pigs fed a combined genetically modified (GM) soy and GM maize diet. Journal of Organic Systems, 8(1): 38-54. Link
Chambers, C.P., Whiles, MR, Rosi-Marshall, E.J., Tank, J.L., Royer, T.V., Griffiths, N.A., Evans-White, M.A., Stojak, A.R. (2010): Responses of stream macroinvertebrates to Bt maize leaf detritus. Ecological Applications, 20: 1949-1960. Link
Darvas B., Székács A. (szerk.) (2011): Az elsőgenerációs géntechnológiai úton módosított növények megítélésének magyarországi háttere (összefoglaló válogatás) Link
Gassmann, A. J., Petzold-Maxwell, J. L., Keweshan, R. S., Dunbar, M. W. (2012): Western corn rootworm and Bt maize: Challenges of pest resistance in the field. GM Crops and Food: Biotechnology in Agriculture and the Food Chain, 3(3): 235-244. Link
Jensen, P.D., Dively, G.P., Swan, C.M., Lamp, W.O. (2010): Exposure and nontarget effects of transgenic Bt corn debris in streams. Environmental Entomology, 39: 707-714. Link
Kramarz, P., de Vaufleury, A., Gimbert, F., Cortet, J., Tabone, E., Andersen, M. N., Krogh P. H. (2009): Effects of Bt-maize material on the life cycle of the land snail Cantareus aspersus. Applied Soil Ecology, 42: 236-242. Link: http://www.eko.uj.edu.pl/ecotox/PDF/ASE2009_Kramarz.pdf Lang, A., Otto, M. (2010): A synthesis of laboratory and field studies on the effects of transgenic Bacillus thuringiensis (Bt) maize on non-target Lepidoptera. Entomol Exp Appl, 135: 121-134. Link: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1570-7458.2010.00981.x/pdf Quist, D., Ignacio, C. (2001): Transgenic DNA Introgressed into Traditional Maize Landraces in Oaxaca, Mexico. Nature, 414: 541-543. Link: http://www.nature.com/nature/journal/v414/n6863/full/414541a.html Séralini, G.-E., Clair, E., Mesnage, R., Gress, S., Defarge, N., Malatesta, M., Hennequin, D., Spiroux de Vendômois, J. (2012): Long term toxicity of a Roundup herbicide and a Roundup-tolerant genetically modified maize. Food and Chemical Toxicology, 50: 4221-4231. Link: http://gmoseralini.org/wp-content/uploads/2012/11/GES-final-study-19.9.121.pdf Tang, G., Hu, Y., Yin, S., Wang, Y., Dallal, G. E., Grusak, M. A., Russell, R. M. (2012): b-Carotene in Golden Rice is as good as b-carotene in oil at providing vitamin A to children. The American Journal of Clinical Nutrition, 96: 658-664. Link: http://www.goldenrice.org/PDFs/GR_bioavailability_AJCN2012.pdf Tank, J., Rosi-Marshall, E., Royer, T., Whiles, M., Griffiths, N., Frauendorf, T. and Treering, D. (2010): Occurrence of maize detritus and a transgenic insecticidal protein (Cry1Ab) within the stream network of an agricultural landscape, Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 107: 17645-17650. Link: http://www.pnas.org/content/107/41/17645.full.pdf
A GMO egy olyan szervezet, amelynek genetikai állományát mesterséges módon változtatják meg, így új tulajdonsággal ruházzák fel. A nemesítés és a génmódosítás között az a különbség, hogy a nemesítés során általában azonos, vagy rokon fajokat kereszteznek, azaz ez gyakorlatilag egy természetes folyamat, míg az előbbi mesterséges. (pl: a kék eper: a lepényhal hidegtűrésért felelős génjét beültették az eperbe, hogy fagyállóvá tegyék, és mellesleg a gyümölcs kékszínű lett).
GMO: genetikailag módosított szervezet/ génmódosított szervezet
GM: genetikailag módosított/ génmódosított
Rovar-ellenálló (Bt): a GM növény minden egyes sejtje rovarölőszert (mérget) termel, így a kártevő rovart elpusztítja.
Gyomirtószer-ellenálló: amikor totális gyomirtószerrel (vegyszer) kezelik a növényeket, akkor a GM növény nem pusztul el
kukorica
szója
rizs
gyapot
burgonya
repce
Érdekel a térképünk tudományos háttere?
Bohn, T., Traavik, T., Primicerio, R. (2010): Demographic responses of Daphnia magna fed transgenic Bt maize. Ecotoxicology, 19: 419-430.
Carman, J. A., Vlieger, H. R., Ver Steeg, L. J., Sneller, V. E., Robinson, G. W., Clinch-Jones, C. A., Haynes, J. I., Edwards, J. W. (2013): A long-term toxicology study on pigs fed a combined genetically modified (GM) soy and GM maize diet. Journal of Organic Systems, 8(1): 38-54.
Chambers, C.P., Whiles, MR, Rosi-Marshall, E.J., Tank, J.L., Royer, T.V., Griffiths, N.A., Evans-White, M.A., Stojak, A.R. (2010): Responses of stream macroinvertebrates to Bt maize leaf detritus. Ecological Applications, 20: 1949-1960.
Darvas B., Székács A. (szerk.) (2011): Az elsőgenerációs géntechnológiai úton módosított növények megítélésének magyarországi háttere (összefoglaló válogatás)
Gassmann, A. J., Petzold-Maxwell, J. L., Keweshan, R. S., Dunbar, M. W. (2012): Western corn rootworm and Bt maize: Challenges of pest resistance in the field. GM Crops and Food: Biotechnology in Agriculture and the Food Chain, 3(3): 235-244.
Jensen, P.D., Dively, G.P., Swan, C.M., Lamp, W.O. (2010): Exposure and nontarget effects of transgenic Bt corn debris in streams. Environmental Entomology, 39: 707-714.
Kramarz, P., de Vaufleury, A., Gimbert, F., Cortet, J., Tabone, E., Andersen, M. N., Krogh P. H. (2009): Effects of Bt-maize material on the life cycle of the land snail Cantareus aspersus. Applied Soil Ecology, 42: 236-242.
Lang, A., Otto, M. (2010): A synthesis of laboratory and field studies on the effects of transgenic Bacillus thuringiensis (Bt) maize on non-target Lepidoptera. Entomol Exp Appl, 135: 121-134.
Quist, D., Ignacio, C. (2001): Transgenic DNA Introgressed into Traditional Maize Landraces in Oaxaca, Mexico. Nature, 414: 541-543.
Séralini, G.-E., Clair, E., Mesnage, R., Gress, S., Defarge, N., Malatesta, M., Hennequin, D., Spiroux de Vendômois, J. (2012): Long term toxicity of a Roundup herbicide and a Roundup-tolerant genetically modified maize. Food and Chemical Toxicology, 50: 4221-4231.
Tang, G., Hu, Y., Yin, S., Wang, Y., Dallal, G. E., Grusak, M. A., Russell, R. M. (2012): b-Carotene in Golden Rice is as good as b-carotene in oil at providing vitamin A to children. The American Journal of Clinical Nutrition, 96: 658-664.
Tank, J., Rosi-Marshall, E., Royer, T., Whiles, M., Griffiths, N., Frauendorf, T. and Treering, D. (2010): Occurrence of maize detritus and a transgenic insecticidal protein (Cry1Ab) within the stream network of an agricultural landscape, Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 107: 17645-17650.
MON810 GM kukoricát termesztő országok
MON810 GM kukoricát nem termesztő országok, ahol tagállami védzáradék (termesztési tilalom) nincsen érvényben
MON810 GM kukoricát nem termesztő országok, ahol tagállami védzáradék (termesztési tilalom) van érvényben
A MON810 GM kukorica termesztése
az Európai Unióban (2013 május)
Glifozát rezisztens gyomfajok
száma az egyes államokban
Vissza az USA sztorihoz